Hol adták fel az első húsvéti képeslapot? Mik a legkedvesebb motívumok? Mennyit változtak ezek az elmúlt évtizedekben, évszázadokban? A húsvéti képeslap történetének jártunk utána.
Már az ókori egyiptomiak is írtak üdvözlőlapokat: papiruszon fejezték ki személyes gondolataikat, kívánságaikat. Feljegyzések szerint ebben az időben terjedt el ez a hagyomány Görögországban és Kínában is.
Európában akkor váltak népszerűvé a lapok, amikor 1840-ben bevezették a bélyegeket. Kezdetben leginkább karácsonyra, újévre, Valentin-napra küldtek üdvözletet őseink. Húsvétra egy ideig nem, hisz kizárólag vallási ünnepként tekintettek rá. Az 1890-as évek végétől aztán egyre inkább elterjedtek.
Elbeszélések szerint az első húsvéti képeslapot Angliában postázták, a feladó az üdvözlő szavak mellett egy nyulat is rajzolt. Ez a húsvéti lapok előfutára, amelyek később tele voltak ünnepi szimbólumokkal: nyúllal, csirkékkel, tojással, kereszttel. Ekkor még leginkább fekete-fehéreket nyomtattak. Kedveltté váltak azok a lapok is, amelyek csupán egy nagy tojást ábrázoltak.
A századforduló környékén a húsvéti lapok népszerűsége jelentősen megnőtt. Később megjelentek a tavaszi tájak, jól ismert (keresztény) épületek is a képeken. Húsvétra az Egyesült Államokban ekkor már domború lapokat is küldtek.
A 20. század elején szívesen ábrázoltak gyermekeket bárányokkal, kereszttel, tojással. Majd megjelentek a termékenységet jelképező nyulak is.
A világháború évei alatt a reményt jelképező gyermekek helyét a katonák vették át, és Jézus is egyre többször feltűnt a lapokon.
A háború után virágos üdvözlőlapok sokaságát nyomtatták a tavasz legfontosabb ünnepére. Később a reklámok is egyre inkább teret hódítottak a képeken.
A lapok népszerűsége az idők folyamán folyamatosan csökkent. Igaz, még mindig – az internet széleskörű elterjedése ellenére is – húsvét környékén megnő a postások feladata.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: